• Főoldal
• Feladatunk
• Közérdekű
közleményeink

• Programok
• Szabályzat
• Fényképeink
• Életmód
• Támogatók
• Újságcikk

Egészséges
Szívvel
Közhasznú
Alapítvány

SZÍV ÉS ÉRRENDSZERI BETEGEK REHABILITÁCIÓS EGYESÜLETE
5000. Szolnok, Szapáry u. 19.



IV.

AZ EGYESÜLET FELÉPÍTÉSE, SZERVEI, VEZETŐ SZERVE

1.Közgyűlés
Az Egyesület legfőbb szerve, amely az egyesület tagjainak összességéből tevődik össze.

1.1. A Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:

Az Egyesület alapszabályának elfogadása, az alapszabály megváltoztatása.
Az Egyesület Elnökségének és Ellenőrző Bizottságának megválasztása, visszahívása.
Az Egyesület éves gazdálkodásának, működésének jóváhagyása, az egyesület éves beszámolójának elfogadása.
Az éves közhasznúsági jelentés elfogadása.
Az Elnökség éves beszámolójának elfogadása.
Az Ellenőrző Bizottság éves beszámolójának elfogadása.
Más társadalmi szervezetekkel való egyesülés kimondása.
Az Egyesület megszűnésének kimondása.

1.2. A Közgyűlés összehívása :

A Közgyűlést az egyesület elnöke, akadályoztatása esetén az ügyvezető elnök hívja össze.

A Közgyűlés napirendjét írásbeli meghívó formájában kell közölni az Egyesület tagjaival és a meghívottakkal, oly módon, hogy a meghívói legkésőbb a Közgyűlést megelőző 8. naptári napon kézhez vehessék.

A Közgyűlést évente legalább egyszer össze kell hívni. Rendkívüli közgyűlést kell összehívni, ha:
A tagság egyharmada kéri.
Rendkívüli esemény, indok esetén az elnökség kezdeményezi.

1.3. A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni.
A közgyűlés nyilvános.

1.4. A Közgyűlés határozatképessége

A közgyűlés határozatképes, ha a tagok 51 % - a jelen van. Ha a közgyűlés nem határozatképes, akkor a közgyűlés határozathozatal nélkül zajlik. Ilyen esetben a közgyűlést 30 napon belül ismét össze kell hívni. Ugyanazon célból másodszor összehívott közgyűlés esetén az érvényes határozatnak nem feltétele a minimum 51 % - os megjelenés. Erre a közgyűlési meghívókban a tagság figyelmét fel kell hívni.

1.5. A Közgyűlés határozatai

A Közgyűlés a határozatait általában szótöbbséggel hozza.

Az Egyesület tagjainak kétharmados, minősített többségi szavazata szükséges a határozat meghozatalához az alábbi esetekben:
az Ellenőrző Bizottság elnökének megválasztása, visszahívása,
az Egyesület megszűnésének kimondása,
más társadalmi szervezettel való egyesülés kimondása.

Szavazategyenlőség esetén az Egyesület elnökének szavazata dönt.

A szavazás módja minden esetben nyílt szavazás.

A Közgyűlés döntéseit az érintettekkel írásban közli és az Egyesület székhelyén lévő, mindenki számára megtekinthető faliújságon hozza nyilvánosságra.

1.6. A Közgyűlés határozatainak dokumentációja

Az Egyesület központjában a közgyűlési határozatokról olyan, naprakész nyilvántartást kell vezetni, melyből a közgyűlési határozat tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya megállapítható. A nyilvántartás fel fektetéséről az elnökség gondoskodik.

2.Az Elnökség
Az egyesület élén öt + egy főből álló Elnökség áll. Az egyesületet az Elnökség, illetve az elnök vezeti. Az öt + egyfős elnökség tagjait a Közgyűlés választja. A plusz egy fő Tiszteletbeli elnöki tisztséget tölt be az Elnökségben. Az elnökség munkájában szavazati jog nélkül, tanácskozási joggal részt vehetnek az öt főnél nagyobb helyi csoportok vezetői.
Az Elnökség saját soraiból választ elnököt, ügyvezető elnököt, titkárt, vezetőségi tagot és gazdasági vezetőt.
Ha a Közgyűlés szótöbbséggel kéri, az Egyesület elnökét a Közgyűlés választja meg.

Az Elnökség hatásköre.
Az egyesület tevékenységét az Elnökség a két közgyűlés közötti időszakban az alapszabály és az alapító okirat rendelkezéseinek megfelelően szervezi és irányítja. Ennek során az Elnökség gyakorolja mindazon jogokat, amelyek nem tartoznak a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe. Az Elnökség hatásköre kibővül azzal, hogy a Tiszteletbeli elnök jogokat és kötelezettségeket gyakorol,mellyel a közgyűlés, illetve az Elnökség felhatalmazta.
Az Egyesület Elnökének akadályoztatása esetén az ügyvezető elnök, illetve meghatalmazás esetén a Tiszteletbeli elnök hívja össze az Elnökségi ülést.

Az Elnökség szükség szerint, de legalább kéthavonta ülésezik.
Az Elnökségi ülés napirendjét írásbeli meghívó formájában kell közölni az Elnökség tagjaival,oly módon, hogy a meghívót az érintettek legkésőbb az Elnökségi ülést megelőző nyolcadik napon megkapják. Az elnökségi ülésekre Három fő betegképviselő is meghívást kap, tanácskozási joggal. Az Elnökség ülései nyilvánosak.

Az Elnökség határozatképes, ha az ülésen az elnökségi tagok fele, plusz egy fő jelen van. Határozatképtelenség esetén az elnökségi ülést 30 napon belül újra össze kell hívni.

Az Elnökség határozatait nyílt szavazással, szótöbbséggel hozza meg. Szavazategyenlőség esetén az Egyesület elnökének a szavazata dönt. Az Elnökségi ülésekről jegyzőkönyv készül. Az elfogadott határozatokról olyan nyilvántartást kell vezetni, melyből megállapítható az elnökségi határozat tartalma, időpontja és hatálya, valamint a döntést támogatók és ellenzők személye, számaránya.

Az Elnökség a határozatait az érintettekkel írásban közli. Az Elnökség a határozatait az Egyesület székhelyén lévő, bárki által megtekinthető faliújságon nyilvánosságra hozza.

Az Egyesület munkáját helyi csoportokban végzi. Csoportot ott lehet alakítani, ahol minimum öt fö erre vonatkozó igényét az Egyesület vezetőségének bejelenti és megteremti a működés feltételeit.

3. Az Ellenőrző Bizottság

Az Egyesület törvényes működését és gazdálkodását három tagú Ellenőrző Bizottság ellenőrzi (egy fő elnök, két fő tag). Az Ellenőrző Bizottságot a Közgyűlés választja.

Nem lehet az Ellenőrző Bizottság elnöke, vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy, aki :

a, a vezető szerv elnöke vagy tagja,
b, a közhasznú szervezettel a megbízatásán kívüli, más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha a jogszabály másképp nem rendelkezik,
c, a közhasznú szervezet célszerinti jutatásából részesül - kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető, nem pénzbeli szolgáltatásokat, és a társadalmi szervezet által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatást -, illetve
d, az a-c pontban meghatározón személyek hozzátartozója.

Az Ellenőrző Bizottság saját ügyrendjét maga állapítja meg.
Az Ellenőrző Bizottság ellenőrzi az Egyesület működését és gazdálkodását. Ennek során a vezető tisztségviselőktől jelentést, a szervezet munkavállalóitól pedig tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet, továbbá a közhasznú szervezet könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja.

A felügyelő szerv tagja a közhasznú szervezet vezető szervének ülésén tanácskozási jóssal vehet részt, illetve részt vesz, ha jogszabály vagy a létesítő okirat így rendelkezik.

A felügyelő szerv köteles az intézkedésre jogosult vezető szervet tájékoztatni és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy:

a, a szervezet működése során olyan jogszabálysértés vagy a szervezet érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult vezető szerv döntését teszi szükségessé,
b, a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel.

Az intézkedésre jogosult vezető szervet a elügyelő szerv indítványára - annak megtételétől számított 30 napon belül - össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén a vezető szerv összehívására a felügyelő szerv is jogosult.

Ha az arra jogosult szerv a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a felügyelő szerv köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó szervet.

4. Összeférhetetlenség

A közhasznú szervezet megszűntét követő két évig nem lehet más közhasznú szervezet, így egyesületünk vezető tisztségviselője az a személv, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be - annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig - vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki.

Az Egyesület vezető szerveinek (Közgyűlés és Elnökség) határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója (Ptk.685. § b. pont), élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó ) a határozat alapján:

a. kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy
b. bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.
Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet célszerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a társadalmi szervezet által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, a létesítő okiratnak megfelelő, cél szerinti juttatás.